8 komment

1. 
   Bazsi 20:12, 25 június 2012
   

   Mint a csapat doaenje, könnyeimmel kűszködve írom a jubileumi évforduló alkalmából ezeket a sorokat. Valamikor 2001. tavaszán indult útjára egy csapat -a képgalériában látható sötétkék felszerelésben, jó poros kopogós salakos pályán- Lovegame Team néven – remélem jól emlékszem! Láthattok a képen három ismerős fickót, sűrű hajkoronával, ideális versenysúllyal, mosolygósan. Nem is gondoltuk, bár mertük remélni, hogy ez a három nyalka legény tíz év elteltével is egy csapatfotón, egyforma mezben feszít majd egymás mellett. Igaz ekkor már az álló sorban, mert a guggolásból felegyenesedés már nehezebben megy.:)
   Eltelt egy év, 2002-t írunk, amikor a három közül az egyik gondolt egy hegyeset és megalapította azt a csapatot, melynek annyit, de annyit köszönhetünk. Kitartó toborzó munkába kezdett, dacolva a körülményekkel, az ellenfelekkel és tegyük őszintén a szívünkre a kezünket, sokszor velünk is, mint báty, mint haver, mint pszichiáter és végül, de nem utolsó sorban, mint mecénás. Kitartó munkájának köszönhetően összekovácsolódott a társaság, mely példaértékű a többi csapathoz képest, hiszen 10 éve szinte változatlan a keretünk.
   Ezalatt a 10 év alatt megéltünk közösen sok szép élményt, emlékezetes meccset,-kellemetlenre talán nem is emlékszem,- közös bulikat, vacsorát, a balatoni szép napokat, a díjátadók izgalmát Pártos Csilla derekát karolgatva, fiaink és lányaink megszületését, közös kiáltást, hogy ,,Éljen az ifjú pár!,, számolatlan gólt és megannyi gólkirályi címet, melyből kettőt a magaménak tudhatok -külön köszönet a jó gólpasszokért! Megfordult nálunk sok játékos is, akik már messze járnak, de köszönet nekik is, velük kapcsolatban emlékezzünk a szépre, a jóra, a kellemetlent felejtsük el, legyen ez az Ő bajuk.
   Hogy mi lesz 10 év múlva, nem tudhatjuk, de bízom benne, hogy a fiaink közül valamelyik megörökli a mezünket, akár a posztunkat, és legalább ugyanannyi klassz élményben lesz része, mint nekünk. Ez lenne az igazán nagy szám!:)
   És persze köszönet még a feleségeknek, pároknak, barátnőknek és szeretőknek azért a megértésért, és türelemért, mellyel szemet hunytak a távolléteinkért, szemet hunytak a több napos tornák felett, melyekről sokszor hulla fáradtan értünk haza!
   Nagyon remélem, hogy a huszadik szülinapunkat is mindannyian, egészségesen együtt ünnepelhetjük majd.
   Ölellek mindanyiotokat, bízom benne, hogy jó pár meccset játszhatok még közöttetek. Hajrá MESZITI!!!!!!

2. 
   Lacikapus 19:34, 20 május 2012
   

   Nagyon nehéz, mert én nem igazán jegyzem meg, illetve csak foszlányokat a focis eseményekből (ezért előre is elnézést a pontatlanságokért).
   Pár évvel ezelőtt – összefolynak az évek, talán 4 éve – decemberben felhívott egy alkalmi csapattárs azzal, hogy egy csapatnak szüksége van egy beugró kapusra egy csömöri kupán. Csak azért, hogy “megnyugtasson” azt mondta: “Vigyázz ez egy nagyon jó csapat, már én sem férek be”. Így aztán kellően megtépázott önbizalommal mentem el Csömörre, összeszorult gyomorral.
   Abban az időben többször ugrottam be “Kéne egy kapus egy meccsre!” kérésre itt-ott, így aztán nem lepődtem meg a megkeresésen.
   Az már a bemelegítés során látszott, hogy itt valami más fog történni, mint eddig, ami a meccsen be is igazolódott. Olyan csapat került elém, mármint olyan csapatba kerültem, ahol a focit tudatosan játszották jó képességű játékosok. A mérkőzés, mérkőzések után jó hangulatban köszöntünk el egymástól azzal, hogy ha szükség lesz beugró kapusra, akkor nyugodtan hívjanak.
   Az élet úgy hozta, hogy egyre többet játszottunk együtt, és sikerült itt ragadnom.
   Lehet, hogy furcsán hangzik, de nekem minden eltöltött perc örömet jelentett és jelent a CSAPATTAL.

   Többeteket talán meglepett a legutóbbi kinyilatkozásom, miszerint nem szeretném, hogy a MESZITI-ben kényszernek érezzem a játékot. Engedjétek meg, hogy megmagyarázzam.
   Köszönettel tartozom a családomnak, leginkább a feleségemnek azért, hogy lassan 25 éve elviseli, hogy talán az indokoltnál több időt lopok el az amúgy is kevés közös szabadidőnkből a foci miatt. A tavasz-nyár-ősz olyan időszak, amikor megpróbálunk olyan programokat szervezni magunknak barátokkal vagy nélkülük, hogy elmeneküljünk Budapestről a hétvégén. Ebbe nem fér bele, hogy elkötelezzem magam egy nyári bajnokságra. Ezért kértem Kacsát, hogy keressen állandó kapust rajtam kívül is, és ha csapat érdeke azt kívánja, akkor nekem nem derogál hátrébb lépni.

   Köszönöm nektek, hogy bár voltak fiatalkori sikereim, de 40 felett lehettem először “Legjobb kapus”, amit csak egy jó gárdával lehet elérni.

3. 
   Pistike 01:52, 20 május 2012
   

   Érdekes de bennem inkább apróbbnak látszó mondatok maradtak meg, de mégis jól aposztrofálják az adott korszakokat! A teljesség igénye nélkül (szép megfogalmazása a memória hiányának?)Kishíján kronológiai sorrendben:
   1.A kezdtek kezdetén mikor még nem is Mesziti voltunk az első meccs után mondtam Kacsának(akinek ez a beceneve tudtommal igen friss volt még, Probekos ragadvány a futására utalva) ,hogy ha ennyi a játék legközelebb is akkor nem biztos hogy akarok majd jönni! Ugyanis annyiból állt a foci hogy ellenfél támadása után kacsa kidobta/rúgta fent valami történt, aztán újra ellenfél, újra kidobás/rúgás …. Egy passz sem volt(szándékosan ) ez a BM korszak!( before Mesziti)
   2. Nem tudom kinek mit mond ez a mondat de nekem többet ért az aránynál is pedig az igazán meghatározó 5:1 meccs után hangzott el: Exit-es srác mondta annak kapcsán hogy 0.13 század másodpercel a meccs lefújása után 2 üveg pezsgő pukkant s kezdett locsolódni: ti előre hoztatok pezsgőt??? ( 2 góllal kellett nyernünk a veretlen első ellen hogy megnyerjük a bajnokságot! Ez volt a BM korszak (Beindul a Mesziti)

   3. A felejthetetlen Lóri bulik a Balatonon! Törött lábbal is ott voltam, Széplakra bármelyikünk letalál GPS nélkül is!( bár ez Lórinak nem nagy teljesítmény) Nincs olyan csoport akivel többet töltöttem volna vízben mint veletek! Ez SAJNOS CSAK VOLT egy korszak: BM (Balatonon a Mesziti)

   4. Nem tudom kikerülni pedig nem szép emlékek, de ezek is mi(szerencsére csak VOLTUNK). Nem volt jó átélni, de mivel nem ölt meg így csak meg erősített: BM korszak (Bajban a Mesziti) ez két durva affér( leültek a K.A….) illetve a Séfis rájátszásos balhé, amikor mindenki úgy ment ki az ajtón hogy magamögé nézett nem e követik! Ezt csak az egyed illetve jelen esetben csoportfejlődés miatt írtam bele! ( azt sem felejtem el soha hogy a Mező Lacival úgy nyertünk rájátszást hogy nem vezettek ellenünk egyetlen percig sem!!!)

   5. Eközben úgy kb 2szer elbúcsúztattak de ezek nem voltak tartós sikerek a távoltartásomat illetően!:) Ez az én privát BM korszakom (bye-bye Mesziti)

   6. A facelift-elt Mesziti( Laci-Jöcsi-Lanti) a már beépült ( Roli-Guszti-Polyi) szerintem ez most a legerősebb Mesziti, ami valaha mezt húzott! De ami ennél is fontosabb ez a legerősebb CSAPAT ami eddig a Meszitit képviselte! Ez egy BM es korszak (Best of Mesziti)

   Büszke vagyok rá hogy ebbe a csapatba játszhatok, és hogy csapat TÁRSNAK hív engem:
   Laci, akit a teljesítménye alapján 30 évesnek se mondanák!
   Bazsi, aki mindig szívvel lélekkel, megértéssel áll ki a Meszitiért!
   Csabi, “nézd csak” ki a legtöbb helyen bevethető!
   Lóri, aki a második pólóját nyűvi a 10 év alatt!
   Botos, akinek a legnehezebb a beilleszkedésben az volt, hogy nincs aki vele igyon!
   Guszti, aki bármikor tud olyat varázsolni amiket mások csak a grundon mernek megpróbálni!
   Mémike, aki segített szponzorral, és akinek egy meccs a duplájára 60/90re emeli a vérnyomását:)!
   Polyi, aki nekem emberileg a legpozitívabb meglepetés mióta nincs Séfi!
   Jöcsi, akivel megtiszteltetés egy pályán szerepelni nem hogy egy csapatban!
   Lanti, végre valaki aki fiatalabb nálam! (tehetségesebb is;)
   Mesti, Captain! Gólbas*ó!Poéta!
   Kacsa, Barátom! (eddig mindig kikértem ha így szólított, így neki ennél többet ne mondhatok!)

   Öcsike, szemtelen,komolytalan,tiszteletlen! (Csak azokkal akiket a barátainak tekint)

   Nekem csak ennyit jelent ez a röpke 10 év,ami az eddigi életemnek majdnem 40%-a!

   Különben meg BM:
   it’s a Brand! MESZITI!

4. 
   MFranky 10:37, 18 május 2012
   

   Hmmm… hol is kezdjem. Igazából veletek nőttem fel, ha lehet így mondani ( már ha egyszer tényleg fel fogok nőni és nem lesz annyi buli :) ) így bátran kijelenthetem, a csapat minden tagja nagyon fontos nekem. Ahogy Csabi is mondta, mind remek ember és már majdnem mindenki családapa.
   Nehéz kiemelni legemlékezetesebb momentumokat, igazából mindegyik gól, amivel hozzá tudtam járulni a győzelmekhez…ahogy Mesti is említette, az Exit elleni 5-1, vagy az Angyalföld elleni 8-0 a döntőkben, és az amilyen állapotban ott megjelentünk, mégis alázás lett a vége…2 óra alvás után is… :))
   A nyári balatoni nyaralások…ami inkább volt alapozás, mint nyaralás ilyen őrült sportemberekkel… :))
   A “csapatot akarsz b*zdm*g” …és ebből kifolyólag hogy általában minden megbeszélésen egyetértettünk mindenben… :))
   A sok-sok csapatösszetartó program, amit Boss, alias Druszika szervezett nem kis pénzt és energiát beleölve, hogy mindig jól érezzük magunkat…a kajákat amiket sütött-főzött közben…arról nem is beszélve.

   Igazából ami a legfontosabb hogy sok jó ember kis helyen is elfér…és mindig jól éreztük/érezzük magunkat!

   Forza Mesziti Forevör! :))

5. 
   Csabi 16:10, 16 május 2012
   

   Nagyon sok van, de legfontosabb számomra, hogy remek emberek, barátok a csapattársaim.

6. 
   Lori 21:37, 15 május 2012
   

   A jó hangulatú Meszit kupák :O)

7. 
   Kacsa 20:48, 14 május 2012
   

   Játékosként a pályán a csapattal együtt átélt Exit elleni 5:1 és az első nyert ATTE döntő a Gin Tonic’s ellen.

   Vezetőként a mostani csapat pályán való viselkedése, megnyilvánulása, a játék-, ellenfél tisztelete.
   Igen, a 2012es csapat arculata és megitélése. Igaz, hogy ez nem momentum, ez annal sokkal több és nekem a legfontosabb.

   Ha arra gondolok,
   hogy hogyan és honnan kezdődött és hány szép siker és kupa van a birtokunkban,
   az alap 2003-ban kialakult kilenc fős keretből, hét a mai napig tagja a csapatnak, (kacsa,csabi,bazsi,öcsike,mémi,lóri, mesti)
   négy olyan játékosunk van akik a kispályás labdarúgást a legmagasabb magyar szinten űzik, űzték, (jöcsi, lóri, lanti, roli)
   Jöcsi, a volt több mint százszoros futsal válogatott labdarúgóval játszhatunk együtt,
   Lóri balatoni bulijai és megbízhatósága, Édesapja videói,
   Bazsi összejövetelei, és a csapat iránti szeretete
   Mémi adidas mezei, és “a csapatot akarsz bazd meg”
   Mesti 1000gólja, bárkinek, a legfontosabb meccseken is a legfontosabb pillanatokban, és igazi captain
   Csabi állandósága és a pali elnyűhetetlen, és a “nézz csak”
   Öcsike lendülete, és még mindig csak 27,
   Roli a legigazibb grundfutbalista,
   Guszti a technikai tudásával, és az elhúzós csellel,
   Laci a csapat történetének legjobb vonalra ragasztott hálóőre,
   Polyi, a csupaszív.
   Lanti, a legújabb csapattag, de nagyon közénk való.
   A fentiekért megéri dolgozni, áldozatot hozni és rajongani.
   Többet adtok, mint visztek…

8. 
   Mesti 13:43, 13 május 2012
   

   Exit elleni 5:1 meg a gólok!
   Angyalföld 8:0

Szólj hozzá!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.